Címke: kritika
A vágy villamosa – Nincs más, csak a múlt
Amikor a Budaörsi Latinovits Színház meghirdette az idei évadát, rögtön lehetett tudni, hogy igazi nagyágyúkkal készülnek a nézők számára. Csemegékkel, melyeket kihagyni bűn. Arra, hogy…
Telik – egy óra az életedből
A közelmúltban volt alkalmam ismét egy egyszemélyes előadáson részt venni. Szeretem az ilyen darabokat, mert ilyenkor érzem igazán egy adott színész valódi teljesítményét. Ha egyedül…
A Díj – Szembenézés és felelősség atomokra szedve
Hálás helyzet az, amikor olyan színházi előadás születik, ami már azelőtt felsorakoztat a megtekintése mellett három érvet, hogy bármi közelebbit tudnánk a történetről. A Rózsavölgyi…
Hóhérok – Ó má’, kukulni kár, mert rövid a’ élet
Az elmúlt években sok ismerőstől hallottam számtalan jót a tatabányai Jászai Mari Színházról, így régóta vártam már a pillanatot, hogy megnézhessen ott a nemrég bemutatott…
Istentelen ifjúság – Add a lelked, add a jövőd
Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a kultúra, a színházak, a társadalom egyre intenzívebben fordul a fiatalok felé. Remény van egy új nemzedékben, amely eséllyel indul…
Lidércek, Shaxpeare, Delírium – Szentivánéji Jackass rehab edition
Merész és kockázatos vállalkozás egy méltán nagysikerű koncepció megismétlésére tett kísérlet a színházban. A jelek azt mutatják, hogy a kockázatot bizony megérte vállalni. Legalábbis ami…
Anya csak egy van – Nincs felelős, csak szenvedés
Jó ideje készülök már megnézni az Átriumban látható egyszemélyes monodrámát Ivanics Tamás előadásában. Az alkotók névsora, a helyszín, a színész külön-külön is érvek voltak amellett,…
Liliom – Te csak most aludjál, magyar kultúra…
A Budaörsi Latinovits Színház a 2023-as év végén termonukleáris erővel robbantott még egy hatalmasat Molnár Ferenc: Liliom című színművének bemutatásával. Sokan sokfélét fognak majd mondani,…
Fekete Péter – Szerelmi kalamajka két részben
Nehéz korokban újra és újra azt látjuk, hogy felértékelődnek a könnyedebb műfajok, virágkorát éli például a vígjáték. Egyébként is egy hosszú és nehéz év végére…
Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá – Egy szerelem passiója mennytől a pokolig
A Loupe Színházi Társulás egy olyan csapat, akikre oda kell figyelni. Jellemzően –és pláne manapság– perifériára szorult, mégis húsbavágóan aktuális és sokunkat érintő, érzékeny, fájdalmas…
Skorpió – Végzetes generációváltás magyar módra
Hogy a mindennapi élet mennyire egybecsúszik azzal, amit egy kortárs darab megfogalmaz, arra egészen friss példám van. Az Orlai Produkciós Iroda legújabb bemutatója ősbemutató is…
Utazás az éjszakába – Az nem mentség, hogy be vagy állva
A Stúdió K Színház megint bővítette a számomra azoknak az előadásoknak a sorát, amelyek különleges helyet foglalnak el a szívemben. Megkérdőjelezhetetlen, hogy anno a Peer…
Suttogások és sikolyok – Fájdalmon innen, életen túl…
Ingmar Bergman nevéről elsődlegesen a nyomasztás juthat az eszünkbe. És persze az, hogy a történetei nem csak a filmvásznon, de színházban is remekül megállják a…
Holt költők társasága – Ki kéne tépni már néhány fejezetet…
Több szempontból is szívszorító az Átriumról bármit is írni. A Kúltúrbrigád csapata úgy tűnik, az utolsó évadát, vagy ahogy ők nevezik, a végjáték évadát játssza…
Ezeregy éjszaka – Keleti csodák varázsa Szegeden
Hosszú, forró nyár van mögöttünk. És bár számos szabadtéri színházi program volt elérhető a nyáron, kissé mégis csökkentett kulturális üzemmódban működik az ország ebben az…
John – Kísért a jelen
Ritkán teszek ilyet, de a Budaörsi Latinovits Színház új bemutatója, a Máté Gábor által rendezett John után megtettem: rengeteg véleményt, kritikát, írást elolvastam kifejezetten azzal…
