Címke: kritika
Szuvidált szenvedélyek – A konyha az egyetlen hely, ahol létezik a valóság
Igazi színházi csemegeként mutatkozott be az Orlai Produkciós Iroda új előadása, mely a Belvárosi Színházban látható. A Szuvidált szenvedélyek címet viselő történetnek már a műfaji…
A testőr – Ki a jobb színész?
Az ősz megérkezésével visszatérünk a kőszínházakba, és indulhat a 2025/2026-os színházi évad. Első alkalommal a Centrál Színház új bemutatóját, A testőr c. Molnár Ferenc darabot…
Kőműves Kelemen – Nem fog itt felépülni semmi
Az idei nyár rendkívül sok és magas minőségű színházi produkcióval kedveskedett a nézőknek. A Kőműves Kelemen c. rockballadát például a Városmajori Szabadtéri Színpad júliusi előadásai…
Felső szomszédok – Vendégségben a saját lakásunkban
Érzelmekkel csordultig tele szívvel gondolok vissza az elmúlt hétvégére. Évek óta készültem már rá, hogy a nyári időszakban ellátogatok Kőszegre és meglesem végre a Kőszegi…
Mondani, mondani, mondani – RIM részvételi színházi előadás a kommunikáció és az érdekérvényesítés fontosságáról
A Radnóti Színházban működik a RIM, azaz Radnóti Ifjúsági Műhely. Ez a csapat civilekkel csinál színházat, pontosabban játékos és tanulságos formák alkalmazásával és a színház…
Rémségek kicsiny boltja – Modern kisgömböc-történet egy virágüzletben
Nemrég egy drámai előadást néztem az egyik budapesti színházban, és a mellettem ülő néző méltatlankodott kissé, hogy Miskolcról jöttek fel a családjával, és egy könnyedebb…
Egy rosszaságról – A nyak legzsírosabb részét, azt szívd ki
Különleges viszonyom van a Dollár Papa Gyermekei előadásával, melyet jó ideje játszanak már a Trafó Stúdióban. Az Egy rosszaságról című darab írója és egyben rendezője…
Cyrano de Bergerac – Szerelem és egyéb komORRságok
Régen láttam a Budaörsi Latinovits Színházban olyan bemutatót, amit többször is meg kellett néznem, innen is – onnan is, hogy össze tudjam rakni fejben, mit…
Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… – ízes, de nem palacsinta!
A Budapest Bábszínházban csuda dolgok történnek! Az Ország Lili Stúdióban egymást érik olyan bemutatók, amelyektől leesik az állam. Olyan alkotók érkeznek a színházba, akiket eleve…
Extázis – Miért nem lehet olyan, hogy egyszerűen jó?!
Várakozással teli izgatottság volt bennem a Katona József Színház előadása előtt. Az Extázis című színdarab, melynek írói Tarnóczi Jakab és Varga Zsófia, a rendező pedig…
A csendestárs – Az állam a legmodernebb bűnszervezet
A Thália Színház Télikert játszóhelyén nemrég olyan színdarabot mutattak be, amitől összeszorult a torkom, és közben gyomorszájon rúgott az élmény. A döbbenet, a felismerés pillanatai,…
A szent – Glóriát rá, keresztre vele
Érzelmileg rendkívül telített időszakot élek, az eddigi életem megpróbáltatásokban talán legjobban bővelkedő szakaszában. Ennek részét képezi a színház is, hiszen az egész április arról szólt,…
Az éjjel soha nem érhet véget – Esünk. Kelünk. Továbbmegyünk?
Amikor igazán személyes hangvételű előadásról írok, nem állhatom meg, hogy én is hozzátegyek valami személyeset. Így lesz ez a mostani írásomban is, ezt váltotta ki…
Védőháló – Minden rendben lesz. Tényleg?
Budán csuda dolgok történnek. November elején egy pár hetes időszakban a Mechwart liget környékkén volt feladatom, így ebédidőben alkalmam nyílt betérni a BudaPasta nevű tésztázóba….
Márfi Márk: Lassan – Nyomot hagyni…
Különleges estére készültem, amikor elindultam Márfi Márk legújabb előadására, mely a Lassan címet kapta. A történet –hasonlóan a korábbi, Telik című darabhoz– a Lóvasúton került…
Jaj, Istenem! – Akarsz róla beszélni? Ideje lenne.
Kiemelt figyelemmel követem azokat a színházi előadásokat, amelyek az Isten létével, működésével foglalkoznak valamiképpen. Ezekben jellemzően emberi nézőpontok érvényesülnek, és ha mindez némi szellemességgel is…
