Anna Karenina befejezetlen története – családi bonyodalmak a Trojka Színházi Társulás előadásában

Spread the love

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Az emberek többsége, ha meghallja Tolsztoj nevét, vagy műveinek címét, az első dolog, ami eszébe jut: nagyon hosszú, monumentális. Sokszor ijesztőnek hatnak ezek a vaskos kötetek. Ám ha egy társulat alapos műgonddal nyúl hozzá a történethez, nagyon is mai, ismerős, döbbenetes előadás kerekedhet belőle. Így van ez Anna Karenina történetével is a Trojka Színházi Társulás prezentálásában.

Fájdalomból és bonyodalomból nincs hiány. A szerelem, a vágyakozás, az összetartozás és az elszakadás ezer tónusa jelenik meg a színpadon. Három család találkozásának, és a találkozások kölcsönhatásainak lenyomata ez. És ahogy a Trojkától megszokhattuk: mindez exkluzív környezetben. A történet családi történet, ezért a helyszín is különleges és családias: a Kugler ArtSzalon Gallery ad otthont a színdarabnak.

A történet számtalan kérdést vet fel az ember szabadságával, vagy épp elköteleződésével kapcsolatban. Mit lehet megtenni egy másik emberrel? Mennyire lehet teret engedni a zabolátlan vágyaknak, ismerve a kockázatokat? Hol húzódnak az egyéni felelősségvállalásnak azok a határai, melyekkel nem csak saját, de mások életét is összetörhetjük, szétzúzhatjuk? Hogy lehet mindezt kezelni? Abban a korban, ahol a szerelem egy rohadék, és házasságok sem ezen az alapon köttetnek, a szemére lehet-e bárkinek vetni, ha felébred a szíve és másfelé húz? És ha már gyerek is van, mennyivel lesz bonyolultabb a történet?

A fő tragédia Anna életében érhető a leginkább tetten: nem épp boldog házasságban élve megérkezik az életébe a szerelem. Az a vágy, ami végül sosem tud kiteljesedni, mert a férj, bár higgadt távolságtartással kezeli a tényeket, nem hajlandó teljesen elszakadni az asszonytól. A bonyodalmak körét csak tágítja, amikor Anna a szeretőjétől is gyermeket vár. És hiába boldog a később párjává váló szeretőjével, ott van még a másik család. A gyermeke, akitől eltiltották, egy másik élet, és a jogi kötelék, amitől olyannyira nem tud szabadulni, hogy második gyermekének is a férje nevét kell viselnie. Van-e kiút ebből a reménytelen és megoldhatatlannak tűnő helyzetből? Mit lehet tenni, amikor az embert mindenütt felcímkézik, megbélyegzik, elfordulnak tőle? És hiába az erős szeretet-kötelék egy másik férfi részéről, lehetetlenség olyan megoldást találni egy ilyen élethelyzetben, ami megnyugtató, vagy legalább egy elfogadható kompromisszum mentén születik. Vagy itt, vagy ott, de mindenképp fájni fog.

Mindannyian hozunk téves döntéseket. A kérdés az, hogy ezen döntések súlya alatt összeroppanunk-e, vagy képesek vagyunk szembenézni a következményekkel? Létezhet-e megoldás ilyen helyzetben, vagy valamit mindenképpen el kell engedni? Hogy lehet a mindennapokat folyamatos fájdalommal, veszteséggel és lemondásokkal megélni? Szükségszerű-e az összeroppanás, az elmenekülés mindenből, akár az életből is? És kiket hagyunk hátra? Mi marad utánunk? Talán csak a fájdalom, és a miértek szűnni nem akaró sora…

Az egyetlen üde színfolt Kitty és Levin története, bár épp a később Anna szeretőjévé vált Vronszkij gróf miatt nem tud a megismerkedésük kibontakozni. És itt jön a mi lett volna, ha… Hiszen a történet akár happy end-del is záródhatna, ha sem Anna, sem Kitty nem találkozik Vronszkij-jal. Akkor mindenki párra talál, vagy párja mellett marad, és művelik szépen a kertjeiket. De az élet sajnos nem ennyire kiszámítható. Más aspektusból vizsgálva ugyanezt a kérdéskört: ha nem Vronszkij miatt, akkor más miatt alakultak volna így a dolgok. Nem lehet egy személyben a grófot elítélni. Főleg nem a szerelemért. Kittynek és Levinnek végső soron szerencséje volt. Részben azért, mert másodszor is egymáshoz sodorta őket az élet, részben azért, mert akkorra már belátták mindketten, hogy összetartoznak.

A kulcs talán az, hogy magunkban és egymásban megtaláljuk a hűség és az összetartozás zálogát. Nyilván a kényszer-, vagy érdekházasságok korában ez nem volt lehetséges. De azóta sokat tanultunk, fejlődtünk. Szabad a választás, a hűség pedig döntés kérdése. Igen, a zavaró körülmények is megsokasodtak a mai, zajos világban. Manapság azonban a döntés sokkal inkább a kezünkben van. Ezért is szomorú, hogy nagyon mainak hat a történet. Az, ami a családokkal történik, a folyamatos hajsza, amiben a ma embere már semmit nem becsül, ahol a jó sem elég jó, ahol a talmi csillogás mindent felülír egy pillanat alatt. Csak ma már nincs mentség, és nincsenek válaszok sem. Vállrándítással intézzük a dolgokat, és persze nagyon-nagyon gyorsan. Tárgyakká válunk egymás szemében.

Örülnék, ha az Anna Karenina-történet napjainkban már csak egy archaizáló, régi korokat nosztalgiával megidéző emlék lenne. Csakhogy nagyon is húsbavágóan eleven minden gondolata, eseménye, fordulata és fájdalma. A Trojkától ez a legnehezebb előadás, amit láttam eddig. Jó látni azt a tiszteletet és egymásra figyelést, ahogy a színészek végig és együtt benne vannak a történetben. Jól eltalálják azokat a pontokat, amikor csúcsra kell járatni, majd néhány könnyedebb jelenettel feloldani a feszültséget. A nézők arcáról közben tökéletesen leolvasható az „aha-élmény”: senkinek nem volt idegen, ismeretlen, vagy meg nem élt dolog abból, amit az előadásban látott. És ez valahol nagyon szomorú.

Elvinni azt tudjuk belőle, hogy vigyázzunk jobban egymásra. És ne kelljen elmenni, elengedni, tönkremenni, tönkretenni, újraépíteni, lerombolni, szétszakadni, megőrülni, elmenekülni. Talán csak szeretni, jól szeretni… Love is the answer!

Szereplők:

Anna Karenina: Gryllus Dorka

Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja „Kitty”: Eke Angéla

„Dolly”(Oblonszkij felesége) / „Betsy” / Szorokina: Nagy Dóra

Alekszej Kirillovics Vronszkij / Turovcin: Bárnai Péter

Alekszej Alekszandrovics Karenin / Oblonszkij „Sztyepa”: Mátrai Lukács Sándor

Konsztantyin Dmitrijevics Levin / Szerjozsa / Szásenyka: Soós Attila

Fotó: Borok Krisztián


A cikk egyedi olvasóinak száma 2020.06.24. óta: 54

Vélemény, hozzászólás?

Specify Facebook App ID and Secret in Super Socializer > Social Login section in admin panel for Facebook Login to work

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük