A Stúdió K Színház a legendás Peer Gynt előadásával tört be annak idején az életembe. Azzal olyan magasra tették a lécet nem csak az izgalmas megvalósítás, de a téma kapcsán is –mely igen közel állt a lelkemhez– ami után nem hittem volna, hogy valaha megközelítheti más előadás azt az élményt. Amikor aztán az idén tavasszal először ültem be a Prudencia Hart különös kivetkezése előadásra, nagy várakozás volt bennem a sokat sejtető ajánló és az érkezéskor elém táruló izgalmas színházi tér miatt.
A várakozás jogos volt. Olyan élményt kaptam, ami azonnal függőséget okozott, akarok ebből még és még többet, mert kimondhatatlanul jól esett a részesévé válni. És meg merem kockáztatni, hogy a Peer Gynt szintjére emelkedett számomra ez a performansz. Sajnos ez az előadás elérhetőségére is igaz: szinte lehetetlen rá jegyet venni, akkora érdeklődés övezi. Érthető.
David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése című darabja egy misztikus, szürreális, és humoros utazás, amely ötvözi a népmeséket, a skót balladákat, és a modern irodalmat. A történet középpontjában Prudencia Hart (Pallagi Melitta), egy akadémikus nő áll, aki skót balladákkal foglalkozik, és megszállottja az ősi folklórnak. A történet akkor kezd igazán izgalmassá válni, amikor Prudencia egy eldugott skót faluban, Kelso-ban vesz részt egy konferencián, hogy megtartsa Az alvilág inherens interioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban című előadását, ám a faluban ragad egy hóvihar miatt. Az éjszaka során találkozik egy különös alakokból álló társasággal, és belekeveredik egy természetfeletti kalandba is, amely magába foglalja az ördöggel való találkozást, az alvilágot és a játékot az idővel. Prudencia végül az ördög csapdájába esik, de a történet a humor és a költészet segítségével új irányt vesz, és a skót folklór elemeit arra használja, hogy feltárja a karakter mélyebb belső világát és a tudás iránti megszállottságát.
A Stúdió K Színházban látható előadás magyar szövegkönyvét Závada Péter írta, a darab rendezője Kovács D. Dániel. Az előadásnak a nézők megérkezésétől egészen az utolsó pillanatáig szerves része a zene, a zeneszerző Szabó-Sipos Ágoston. A bravúros technikai megoldásokért Berta Ninett felel.
A főbb szereplők Pallagi Melitta (Prudencia Hart), valamint az ördög személyesen, akit ezen az estén Nagypál Gábor kelt életre és istenien ördögi. Annyira zseniális, hogy elhiszem: pár ezer éve játssza már ezt a szerepet. Colin Syme szerepében Lovas Dániel látható, aki ellentéte Prudenciának: míg Prudencia szigorúan az akadémikus világ és a hagyományos tudomány szabályai szerint él, addig Colin sokkal lazább és modernebb szemléletet képvisel. Magabiztos és extrovertált karakter, aki az akadémiai életben inkább trendi és progresszív témákat kutat, mintsem a klasszikus népmeséket és balladákat.
Nem lenne igazságos azonban bárkit is kiemelni, hiszen a Stúdió K csapatához híven mindenki aktívan és maximálisan kiveszi a részét és kihozza magából és karakteréből a legtöbbet. Így van ez ebben az előadásban is. Sokszor azt sem tudjuk, hová kapjuk a fejünket, kit nézzünk, kit hallgassunk, hová figyeljünk, mert mindenki csinál valamit, és egy pillanatra sem engedik lankandi a figyelmünket. Ráadásul remekül felépítették az előadás menetét. Mire megszoknánk az ücsörgést az előtérben, megmozgatnak minket egy kicsit és betérünk az ördög szentélyébe, egy elhagyott hotelbe, hogy a füstös, misztikus és hátborzongató jelenet után egy kis szünetet tartva visszamenjünk a kiinduló helyszínre és folytassuk az utazást. Ebben a segítségünkre vannak a már említett csodás színészek mellett Homonnai Katalin, Nyakó Júlia, Samudovszky Adrian, Spilák Lajos és Szabó Sipos Ágoston is. Az általam választott szeptemberi estén Nyakó Júlia szerepkörét Barna Lilla játszotta.
Mert utazás ez a javából: mágikus és libabőrös alászállás a pokol tornáca környékére, ahol Prudenciával együtt megismerhetjük közelebbről az őt éjfélkor a múlt és a jövő közt nyíló időkapun át elrabló patást. Ez az ördög egyszerre szerethető és félelmetes. Nem igazán tűr ellentmondást, nem zökkenthető ki, hacsak a szerelem tüzének felgyújtásával nem. Prudencia megtalálja a rest a pajzson és megkíséreli a menekülést vissza a felvilágba, a korábban annyira gyűlölt Colin Syme karjaiba vágyva. Hogy sikerül-e és megmenekül-e végül, azt fedje itt most balladai homály.
A rendkívüli színészi játék és a fantasztikusan életre keltett karakterek mellett az este igazi erőssége az, hogy egyidejűleg hat minden érzékszervünkre. Egyszerre borzongunk és mosolygunk, remekül működik a színészek közelsége és a totális színház, amit ezen az estén csinálnak. Érdemes az előadásra érkezve gondolkodni a rémálmainkon, mert ezeket fel kell majd írni egy papírra és a történet részévé válnak majd egy ponton – ez garantáltan az előadás egyik csúcspontja. Néhány egyéb szabályt és minden fontos tudnivalót megkapnak a nézők egy A/4-es lapon megérkezéskor.
Tényleg elrepít minket egy másik világba a színház ezzel a történettel. Jelenleg nagy döntések idejét élem és szüntelenül zakatolnak a gondolataim, és Prudencia Hart segített egy pillanat alatt letenni ezt és átkapcsolni az ő világába. Hálás vagyok érte, feledhetetlen este volt!
Fotók: theaterman
